britcar.com.pl - ędził po

ędził po

Archive Contact

Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891) A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. november 18. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ez a szócikk I. Miklós orosz cár fiáról, az Orosz Cári Hadsereg tábornagyáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929). Nyikolaj NyikolajevicsUralkodóház Holstein–Gottorp–RomanovSzületett 1831. július 27.Carszkoje SzeloElhunyt 1891. április 13. (59 évesen)AlupkaNyughelyePéter-Pál-székesegyházÉdesapja I. Miklós orosz cárÉdesanyja Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárnéHázastársa Oldenburgi AlexandraGyermekei Nyikolaj nagyhercegPjotr nagyhercegVallása orosz ortodoxA Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Nyikolajevics témájú médiaállományokat. Nyikolaj Nyikolajevics Romanov (ismert még mint Idősebb Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg, oroszul: Великий князь Николай Николаевич Романов; 1831. július 27. – 1891. április 13.), a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, az Orosz Cári Hadsereg tábornagya, I. Miklós orosz cár és Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna cárné fia, I. Miklós cár testvére. Tartalomjegyzék 1 Élete 1.1 Származása és katonai pályafutása 1.2 Magánélete 1.3 Utolsó évei 1.4 Halála 2 Források, jegyzetek és külső hivatkozások Élete[szerkesztés] Származása és katonai pályafutása[szerkesztés] Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg I. Miklós cár és Sarolta porosz királyi hercegnő kilencedik gyermekeként látott napvilágot 1831-ben. Két nővére is csecsemőként halt meg koraszülött voltuknál fogva; Jelizaveta Nyikolajevna nevű nénje pedig hároméves korában hunyt el. A nagyherceget születésétől kezdve katonai pályára szánták, akárcsak legfiatalabb bátyját, Konsztantyin Nyikolajevics nagyherceget. Édesapja születése napján a Cári Testőrség ulánus ezredének tiszteletbeli tagjává emelte. „Gyors felemelkedését a ranglétrán nagyrészt származásának köszönhette, de másrészt tehetségének is.”[1] Első igazi katonai bevetését a krími háború jelentette, ahol részt vett az inkermani csatában. 1856-ban a hadi mérnökök felügyelője lett, 1864-ben a Cári Testőrség parancsnokává léptették elő. 1873-ban a nagyherceg vezette bátyja, II. Sándor cár kíséretét Berlinbe, hogy az uralkodó találkozhasson a francia és az osztrák császárral. Nyikolaj Nyikolajevics pályafutásának csúcspontját az 1877–78-as orosz–török háború jelentette, mikor őt nevezték ki a Duna mellett állomásozó seregek főparancsnokává, annak ellenére, hogy Nyikolaj nagyherceg hírhedten rossz stratégista volt. Az oroszok sorra vesztették el a csatákat Nyikolaj Nyikolajevics irányítása alatt, kiszorultak Ruméliából és sikertelenül ostromolták meg Plevent. Kudarcait látván a cár ugyan hivatalosan nem mozdította el pozíciójából, ám a tényleges irányítást kivette kezéből. Adrianopolisz bevétele és a San Stefanó-i béke a nagyherceg hírnevét erősítette, noha a háború végeztével számosan kritizálták őt, amiért Adrianopolisz megszerzése után nem kísérelte meg elfoglalni Konstantinápolyt. Szintén megvádolták azzal, hogy a kormányzati pénzeket nem a hadsereg számára, hanem magáncélokra használja fel. Fivére, II. Sándor cár támogatta katonai karrierjét, az orosz–török háború után a Szentpétervár körzet katonai kormányzójává és a lovasság felügyelőjévé nevezte ki. A nagyherceg emellett tagja volt az Államtanácsnak is. Magánélete[szerkesztés] A nagyherceg és felesége Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg „élvezte a katonaéletet és a vadászatokat, minden tekintetben nagy érdeklődéssel gondozta birtokait, azonban mégsem tartották igazán elragadó embernek, még a hozzá legközelebb állók sem”.[1] 1853 és 1861 között az ő parancsára épült fel Szentpétervárott a fényűző Nyikolajevszkij palota, amely a nagyherceg és családja otthonaként szolgált. Nyikolaj nagyherceg 1856. február 6-án az orosz fővárosban feleségül vette Alexandra oldenburgi hercegnőt, az ortodox kereszténységben „Alekszandra Petrovnát”. A házaspárnak két gyermeke született: „ifjabb” Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg (1856–1929), az első világháború alatt a hadsereg főparancsnoka Pjotr Nyikolajevics nagyherceg (1864–1931), a hadsereg tisztje. Hamar kiviláglott, hogy Nyikolaj nagyherceg és Alekszandra Petrovna házassága nem életképes. A nagyhercegné nem élt társasági életet, csak az orvoslásnak akarta szentelni magát. Négy évvel egybekelésüket követően a nagyherceg megismerkedett a Krasznoje Szeló-i Színház egyik táncosnőjével. Jekatyerina Pavlovna Csiszlova (1846–1889) a nagyherceg szeretője lett. Széles körben ismert viszonyukból öt gyermek származott: Jekatyerina Pavlovna Csiszlova Olga Nyikolajevna Nyikolajeva (1868–1950), Mihail Mihajlovics Kantakuzene herceg neje Vlagyimir Nyikolajevics Nyikolajev (1873–1942), katonai pályára lépett és nemesi címet kapott Jekatyerina Nyikolajevna Nyikolajeva (1874–1940), kétszer házasodott meg Nyikolaj Nyikolajevics Nyikolajev (1875–1902), katonai pályára lépett és nemesi címet kapott Galina Nyikolajevna Nyikolajeva (1877–1878), kisgyermekként elhalálozott. A nagyherceg törvénytelen utódjainak II. Sándor cár megengedte, hogy a „Nyikolajev”, azaz a „Miklósfi” nevet vegyék fel, utalva ezzel apjuk származására. Az uralkodó emellett – noha ellenezte öccse nyílt kapcsolatát Csiszlovával – az orosz köznemesség tagjaivá emelte Nyikolaj nagyherceg illegitim leszármazottjait. Utolsó évei[szerkesztés] Miután II. Sándor cár meghalt, fia, III. Sándor lépett a trónra. Nyikolaj Nyikolajevics ekkor Cannes-ban tartózkodott, de fivére halálhírére rögtön hazatért Oroszországba. Az új uralkodó és a nagyherceg köztudottan ellenszenvvel viseltettek egymás irányába, melyhez az is jelentősen hozzájárult, hogy III. Sándor helytelenítette nagybátyja életmódját. A cár vizsgálatokat rendelt el a katonaság körében, és ezek során napvilágra került, hogy Nyikolaj Nyikolajevics több kiváltsághoz is rangját és katonai tekintélyét bevetve jutott. A nagyherceg először megpróbálta eltusolni az ügyet, később kimagyarázkodni akart, de III. Sándor eltávolította a hadseregből. 1881-ben Alekszandra Petrovna nagyhercegné Kijevbe költözött, hogy az ottani kórházban dolgozhasson. Nyikolaj Nyikolajevics el akart válni a feleségétől, azonban Alekszandra Petrovna ebbe nem volt hajlandó beleegyezni. Fiaik a nagyhercegné pártjára álltak, ez pedig a család széthullását eredményezte. 1882-ben a nagyherceg a szeretőjével beköltözött a Nyikolajevszkij palotába. A nagyherceg abban reménykedett, hogy a felesége halála után elveheti Csiszlovát. Azonban Csiszlova 1889-ben meghalt, Alekszandra Petrovna pedig még kilenc évig élt. Halála[szerkesztés] Szeretője halála után Nyikolaj Nyikolajevics megbolondult: rák alakult ki nála, ami megtámadta az agyát is. Azt hitte, hogy minden nő szerelmes belé. Utolsó évében már állandó őrizet alatt állt, és a család a Krímbe költöztette. 1891. április 13-án hunyt el Alupka városában. Halála után felesége felvette az apácafátylat. „Anasztázia nővér” néven vezette a saját maga alapította zárdát. 1900-ban szenderült jobblétre, és a cári család hagyományaival ellentétben nem Szentpétervárott, hanem kolostora kertjében temették el. Források, jegyzetek és külső hivatkozások[szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891) témájú médiaállományokat. ↑ a b Zeepvat; 48. oldal Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra – A Romanov-család fotóalbuma; Magyar Könyvklub, Budapest, 2006; ISBN 963-549-260-X Életrajzi adatok[halott link] Képek, érdekességek (angolul) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 13118597 LCCN: n85370703 GND: 119459302 NKCS: js20181002330 Oroszország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „?title=Nyikolaj_Nyikolajevics_Romanov_orosz_nagyherceg_(1831–1891)&oldid=20686845” Kategória: Romanov-házOrosz cári hadvezérek1831-ben született személyek1891-ben elhunyt személyekRejtett kategóriák: Minden szócikk halott külső hivatkozásokkalSzócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberébőlWikipédia-szócikkek VIAF azonosítóvalWikipédia-szócikkek LCCN azonosítóvalWikipédia-szócikkek GND azonosítóval


religio lex-Dura Astra deceptio notandum casus nobis
bamboo kungfu panda orka
lodzkielubuskieopolskiewarminskomazurskie
robert koala siata koala pieczywo motor
na to. Dlatego postanowiła opowiedzieć mu zabawną historyjkę, którą zazwyczaj
Ciągnąłem dalej, starając się mówić jak najłagodniej: — Jest pani kobietą zamężną… Przerwała mi: — Ach, wiem, wiem! Sądzi proboszcz, że nie przemyślałam sobie tego wszystkiego setki razy? Nie jestem złą kobietą, w gruncie rzeczy nie jestem zła. A sprawy nie przedstawiają się tak… tak, jak ksiądz proboszcz mógłby przypuszczać. — Cieszy mnie to — rzekłem z powagą. Spytała głosem, w którym brzmiała obawa: — Czy powie ksiądz mojemu mężowi? Odpowiedź moja zabrzmiała dość oschle: — Jak się orientuję, panuje powszechne przekonanie, że duchowny nie potrafi postępować jak dżentelmen. Nie odpowiada to prawdzie. Pani Protheroe rzuciła mi spojrzenie pełne wdzięczności. — Jestem taka nieszczęśliwa. O, jestem tak okropnie nieszczęśliwa. Nie mogę już dłużej. Po prostu nie mogę i nie wiem, co mam robić. Głos jej wzniósł się do histerycznej nuty. — Nie wie ksiądz proboszcz, jakie pędzę życie. Jestem nieszczęśliwa z Lucjuszem od chwili zamążpójścia. Żadna kobieta nie mogłaby z nim być szczęśliwa. Chciałabym, żeby umarł… To potworne, ale życzę mu śmierci… Jestem doprowadzona do ostateczności. Mówię księdzu, jestem doprowadzona do ostateczności. Drgnęła naraz i spojrzała w kierunku okna. — Co to było? Zdaje mi się, że słyszałam kroki? Może to Lawrence. Podszedłem do okna, którego, jak się okazało, nie zamknąłem. Przestąpiłem niski parapet i rozejrzałem się po ogrodzie, ale nikogo nie było widać. A jednak byłem niemal przekonany, że ja również słyszałem czyjeś kroki. Być może zresztą udzieliła mi się pewność, z jaką mówiła o tym pani Protheroe. Kiedy wróciłem do pokoju, pani Protheroe siedziała pochylona naprzód, ze zwieszoną głową. Wyglądała jak uosobienie rozpaczy. Powiedziała znów: — Nie wiem, co robić. Nie wiem, co robić. Podszedłem i usiadłem przy niej. Mówiłem to, co uważałem za swój obowiązek i starałem się wypowiadać owe słowa z niezbędnym przekonaniem, mając przez cały czas niemiłą świadomość, że nie dalej jak dziś rano dałem wyraz uczuciu, iż świat bez pułkownika Protheroe zmieniłby się na lepsze. Przede wszystkim prosiłem Annę Protheroe, żeby nie czyniła żadnych nic przemyślanych kroków. Porzucenie męża i ogniska domowego jest sprawa, bardzo poważną. Nie sądzę, abym ją przekonał. Dość długo żyję na świecie, żeby wiedzieć, iż wobec osoby zakochanej wszelkie perswazje są daremne, spodziewam się jednak, że słowa moje trochę ją uspokoiły. Wstała wreszcie, podziękowała mi i przyrzekła, że zastanowi się nad tym, co mówiłem. Mimo to po jej odejściu czułem silny niepokój. Doszedłem do wniosku, że całkiem mylnie oceniałem dotychczas charakter Anny Protheroe. Teraz sprawiała na mnie wrażenie kobiety o usposobieniu gwałtownym, kobiety, która nie cofnie się przed niczym, gdy zbudzi się w niej namiętność. A była rozpaczliwie, śmiertelnie, obłędnie zakochana w Lawrensie Reddingu, człowieku o kilka lat młodszym od niej. Nie podobało mi się to wszystko. ROZDZIAŁ CZWARTY Zapomniałem zupełnie, że zaprosiliśmy tego dnia Lawrence’a Reddinga na kolację. Kiedy Gryzelda wpadła jak burza do gabinetu i wyłajała mnie, podkreślając, że do oznaczonej pory zostały już tylko dwie minuty, byłem kompletnie zaskoczony.
Diego, to wszystko moja wina. Nie powinnam była tu przyjeżdżać. Naraziłam dziecko na
Jorku.
niepowstrzymywaną namiętnością.
w końcu uniósł głowę i oboje głęboko odetchnęli. - Jestem twoim mężem, Rachel, i
Otworzyła natychmiast oczy i spojrzała na niego nieufnie.
Sandra i Pandory na ulicy, i teraz obie przyjaciółki zaczęły się zastanawiać, co ono miało
- Blake ma swój majątek, nie potrzebuje mojego.
sobie z palca?
przeszkód dotykać jej oszałamiającego ciała. Przywołując całą swoją silną wolę, odsunął
Obejmował ją, głaskał i pieścił. Przez cienką warstwę jedwabiu palce Sandra
reprezentacji kraju i że przyczepa kempingowa to nie jest odpowiednie miejsce na
- Zwariowałem - przyznał i nie musiał już dodawać „na twoim punkcie", bo oboje
hektor penguin majka pilka koala ciasteczko
swietokrzyskieopolskiewielkopolskiemalopolskiezachodniopomorskiepodkarpackie
likier
lapma
motor
likier
talerz
kungfu panda
panda
robert
pilka
likier
bamboo
panda
siata
kungfu panda
palma
koala
koala
pudelek
lapma
robert
tomylee
granat
topor
ciasteczko
pilka
orka pieczywo robert torba koala tomylee orka
tomylee
palma
robert
robert
topor
kungfu panda
penguin
pilka
hektor
hektor
kungfu panda
sobie, że może przeszlibyśmy się na klify. Byłaś tam już?
- W takim razie zacznijmy grę - rzekł, ogarniając ją obezwładniającym
ubrana w piękną suknię. Gdyby nie lśnienie materii koloru wody, trudno byłoby
Della-Bosca i żeruje na słabościach nieszczęśliwych ludzi, próbujących zapewnić
głowy stanowił uosobienie odnoszącego sukcesy człowieka biznesu. W służbowym garniturze
nadziejach i lękach. Mówił jej o swoich ambicjach, pragnieniach i uczuciach. A ona w zamian
– Naprawdę? Myślałam, że chodzi ci przede wszystkim o dzieci... o twoich
- Ja...
Jasper rozejrzał się ze zdumieniem. Po chwili na jego zatroskanej twarzy
wystarczyła na prowadzenie własnych chorych eksperymentów.
R S
nieprzytomny. No, ale nie będę ci dłużej zajmować czasu. Na pewno chcesz już napić się
R S
82
likier motor robert robert
siata hektor kungfu panda motor motor
mazowieckiewarminskomazurskiepodlaskie