britcar.com.pl - Woń perfum mieszała się ze słodkim zapachem kwitnących

Woń perfum mieszała się ze słodkim zapachem kwitnących

Archive Contact

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. március 21. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fidesz – Magyar Polgári SzövetségMottó: Nekünk Magyarország az első!AdatokElnök Orbán ViktorElnökhelyettes jelenleg betöltetlenAlelnök Gulyás Gergely Novák Katalin Kubatov Gábor Németh SzilárdFrakcióvezető Kocsis MátéOrszágos Választmány elnöke Kövér LászlóSzóvivő Halász János[1]Alapítva 1988. március 30.Eredeti név Fiatal Demokraták SzövetségeSzékház 1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza)Ifjúsági tagozat FidelitasTagok száma 40 320[2] (2011)Ideológia nemzeti konzervativizmus antikommunizmus kereszténydemokrácia populizmus euroszkepticizmusPolitikai elhelyezkedés JobboldalParlamenti jelenlét Magyar országgyűlés:117 / 199(2018)[3] Európai Parlamentben (Magyarországi mandátumok): 11 / 21Nemzetközi szövetségek Közép Demokrata Internacionálé (CDI-IDC) Nemzetközi Demokrata Unió (IDU)Európai párt Európai Néppárt (felfüggesztve)[4]EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EVP)Hivatalos színei narancssárgaMagyarország politikai életeWeboldalaA Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) konzervatív néppárt. Régebbi nevei: Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Fidesz – Magyar Polgári Párt (Fidesz–MPP). Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010 óta Magyarország vezető kormánypártja, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal. Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995) 1.2 Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003) 1.3 Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–) 2 Szervezet 2.1 Elnökei 2.2 Tagozatai 3 Választási eredmények 3.1 Országgyűlési választások 3.2 Önkormányzati választások 3.3 Európai parlamenti választások 4 Vélemények a politikai elhelyezkedéséről 5 Vélemények a Fidesz gazdaságpolitikájáról 6 Források 7 Jegyzetek 8 További információk 9 Kapcsolódó szócikkek Története Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995) A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, radikális főiskolás-egyetemista fiatalok hozták létre az 1980-as évek végén. A csoport magja az ELTE jogi karának egy ún szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg az egykori NÉKOSZ-ra emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A fiatalok nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozzanak egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet. A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a "bibósok" alkották. Később ők vették át a vezető szerepet. Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mindhárman, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Felcsúton, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén "bibós" Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is. 1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultálták, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst. Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érték el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette. A rendszerváltás fontos eseménye volt az ún. nemzeti kerekasztal-tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes jelenítette meg, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor. 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba. Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[5] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kivált, s képviselő tagjai lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.) Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003) A Fidesz Lendvay utcai székháza A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[6] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán. 1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett. 2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált. A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. A választási vereséget követően Orbán Viktor figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította és csak a 2002. októberi önkormányzati választáson elszenvedett vereség után tért vissza a pártelnöki posztra. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003–) A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig(Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.) 2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké. A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát. A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról. A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.) Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[7] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében a résztvevők több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt, a hatalmas parlamenti erővel a háta mögött, élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével és számos kritika és az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá. 2012-ben Schmitt Pált Áder János követte a köztársasági elnöki székben. A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett Orbán Viktor lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. A 2014-es európai parlamenti választás és a 2014-es önkormányzati választás szintén a Fidesz-KDNP győzelmét hozta. 2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. A Fidesz-KDNP a migrációt negatív folyamatnak tekinti. Bővebben: Európai migrációs válságBővebben: Déli határzár Magyarországon A 2017 novemberében tartott tisztújító kongresszuson az elnökségben Novák Katalin került alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére. Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt.[8] A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott. Szervezet Elnökei Orbán Viktor (2010) Név hivatal kezdete hivatal vége A Fidesz elnökei nincs (a szóvivői testület, majd az országos választmány vezeti a pártot) 1988. március 30. 1993. április 18. Orbán Viktor 1993. április 18. 2000. január 29. Kövér László 2000. január 29. 2001. május 6. Pokorni Zoltán 2001. május 6. 2002. július 3. Áder János (ügyvezető elnökként) 2002. július 3. 2003. május 17. Orbán Viktor 2003. május 17. hivatalban Tagozatai Választási eredmények Országgyűlési választások Választás Szavazatok száma(I. forduló) Szavazatok aránya(I. forduló) Szavazatok száma(II. forduló)[9] Szavazatok aránya(II. forduló) Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe 1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1 21 5,44% ellenzék 1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1 20 5,18% ellenzék 1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80% 148 38,34% kormánypárt 2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97% 188 (164)2 42,49%2 ellenzék 2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65% 164 (141)3 36,53%3 ellenzék 2010-es4 2 706 292 52,73% 620 138 53,81% 263 (227)4 58,80%4 kormánypárt 2014-es5 2 264 780 45,04% – – 133 (117)5 58,79%5 kormánypárt 2018-as6 2 824 647 49,60% – – 133 (117)6 58,79%6 kormánypárt 1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára 2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%). 3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult. 4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult. 5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult. 6: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult. Lásd még: Magyar választási rendszer Önkormányzati választások Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! 1990: 792 képviselő, 33 polgármester 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt) 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő 2010: A Fideszé lett a főpolgármesteri, 19 fővárosi kerületi és a legtöbb megyei jogú város polgármesteri pozíciója. Kecskeméten teljesítettek a legjobban, ahol a szavazatok 79,12%-át nyerték el. 2014: Az összes megyei közgyűlésben többség; 20 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 polgármester, 2 kompenzációs listáról A párt plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón Európai parlamenti választások Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport 2004-es 1 457 750 47,40% 12 Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) Európai Néppárt (EPP) 2009-es1 1 632 309 56,36% 14 2014-es1 1 193 991 51,48% 12 1 - A KDNP-vel közös listán Vélemények a politikai elhelyezkedéséről A nyugat-európai sajtó néhány baloldali újságírójának véleménye szerint a 2010-től tartó kormányzás során a Fidesz fokozatosan a jobboldali alapállásból a „szélsőjobboldal felé tolódott”, amely eltolódást a „szélsőséges bevándorlásellenes kampányai”, a „demokrácia elemeinek fokozatos lebontása”, valamint „nemzeti” politika jellemez. A Tusványoson kifejtett „illiberális demokrácia” megvalósítása miatt néhányan szélsőjobboldalinak tartják.[10][11][12][13] Ezzel szemben Orbán Viktor szerint „az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek.”[14] Vélemények a Fidesz gazdaságpolitikájáról A szócikk ezen szakaszának semlegessége vitatott. A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Lánczi András a Századvég Alapítvány elnöke a Magyar Idők című lapnak adott interjúban elmondta, hogy „olyan célokat tűzött ki a kormány, mint a hazai vállalkozói réteg kialakítása, az erős Magyarország pilléreinek a kiépítése vidéken vagy az iparban.”[15][16][17] Tölgyessy Péter szerint Orbán Viktor a külföld elvárásai helyett a hazai középréteg érdekében akarja berendezni az országot, és az állami-politikai eszközökkel megvalósítható felemelkedés reményét kínálja az embereknek. A kormányfő átcsoportosítja a gazdasági erőforrásokat és a társadalmi pozíciókat a külföldi befektetőktől és a velük összefonódott régi baloldali elitektől az egész „érdemes" magyar társadalom javára. A célok érdekében csorbítja a jogbiztonság, és a tulajdonszabadság régi jogi elveit, egyénre, vállalatra és intézményre szólóan igyekszik megvalósítani a központi akaratot. A demokráciát, a kapitalizmus és a joguralom rendjét próbálja a hazai viszonyokhoz igazítani.[18] Tukacs István szocialista politikus véleménye szerint a cél elérése érdekében jogszabály-módosításokkal átrendezték a tulajdonviszonyokat, amelynek eszközeként testreszabott törvényeket fogadtak el, és célzott támogatásokat nyújtottak az Orbán-kormányhoz közel álló üzleti körök számára. Az MSZP-s képviselő szerint több esetben új, lakosságot érintő adókat és vállalkozói, szektorális különadókat vezettek be azért, hogy forrásokat teremtsenek a fideszes üzleti és politikai csoportok számára.[19] Az angol nyelvű szakirodalom ezt a jelenséget „crony capitalism” névvel illeti, melynek lényege, hogy az állam, a szabályozói hatalmával visszaélve, mások tulajdonát nem közérdekből, hanem magánszemélyek javára korlátozza, vagy kisajátítja és a barátai kezére játssza. Magyarul ezt haveri kapitalizmusnak nevezik.[20] Az Fidesz-ellenes Keno Verseck véleménye szerint Orbán gazdaság- és társadalompolitikájának valódi haszonélvezője a társadalom felső 10 százaléka, „a Fidesz-klientúra magja”. Ennek keretében Orbán Viktor és közvetlen köre, köztük több családtagja meglepően gyorsan nagy vagyonra tett szert, gyakran megkérdőjelezhető körülmények között. Az Orbán kormányt többször támadó német újságíró úgy véli, hogy a magyar gazdaság nagy részét néhány nagyvállalkozó vállalatbirodalma tartja kézben, ők nyerik el az állami pályázatok zömét, és hozzájuk folyik be az uniós támogatások jelentős hányada.[21][22] A tenytar.blog.hu Caius Scaevola álnevű bloggere a Fidesz többek között alábbi, az ellenzék által mutyinak nevezett lépéseket sorolja fel:[23] Trafikok bérbeadása (a dohányárusítás állami koncessziókhoz kötése, és a koncessziók politikai szempontok szerinti irányított kiosztása); Földek haszonbérletbe adása majd eladása (az EU-s támogatások minden hozzáadott munka nélkül a bérleti díjat jelentősen meghaladó bevételeket biztosítanak, különösen a nagy területtel rendelkezők számára); Irányított közbeszerzések rendszere (a közbeszerzési pályázatoknak az előre kiszemelt cégre testre szabottan történő kiírása, illetve más pályázók menet közbeni kizárása); Nemzeti bankhálózat kialakítása (a külföldi tulajdonú bankok fokozatos kiszorítása); A szerencsejáték piac átrendezése (a Fidesz által betiltott kaszinók, játékgépek baráti kezekben való újraengedélyezése, az online szerencsejáték-piac átjátszása Andy Vajna kormánybiztosnak); Hazai élelmiszerláncok diszkriminatív támogatása (külföldi láncok kiszorítása, a CBA helyzetbe hozása); A gázüzlet hasznának lefölözése (Offshore hátterű cég közbeiktatásával a milliárdos haszon lefölözése); Letelepedési államkötvényeken szerzett hasznok (a kötvényt értékesítő cégek egyetlen szerepe a 30%-os haszonkulcs szerinti nyereség); Közvilágítási tenderek személyre szabása (egyetlen cégre szabott közbeszerzési pályázat); A TAO-pénzek becsatornázása a Fidesz-közeli támogatható szervezetekhez. Források https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=20&id=36272 http://www.kende.hu/images/stories/dokumentumok/konyvek/kp_a_viktor_reszletek.pdf Jegyzetek ↑ [1]. 2017. június 7. ↑ Fidesz: Bajányi párttag (magyar nyelven). Metropol, 2011. május 14. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.) ↑ 2018-as magyarországi országgyűlési választás ↑ Felfüggesztették a Fidesz tagságát a Néppártban (index.hu, Hozzáférés: 2019.03.21) ↑ A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762 ↑ A korábbi választások eredményei ↑ A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.) ↑ Orbán Viktor: A Fidesz már ma is készen áll a választásokra (origo.hu, Hozzáférés: 2017.11.12) ↑ 2014-es választásoktól már nincs második forduló. ↑ Cas Mudde: The Hungary PM made a ‘rivers of blood’ speech … and no one cares (angol nyelven). The Guardian, 2015. július 30. (Hozzáférés: 2017. április 28.) ↑ John Abromeit, York Norman, Gary Marotta, Bridget Maria Chesterton és mások. Transformations of Populism in Europe and the Americas: History and Recent Tendencies (angol nyelven). Bloomsbury, 359. o. (2016). ISBN 978-1-4742-2521-2  ↑ Britta Schellenberg: Rechtspopulismus im europäischen Vergleich – Kernelemente und Unterschiede (német nyelven). Bundeszentrale für Politische Bildung, 2017. január 10. (Hozzáférés: 2017. április 28.) ↑ CORENTIN LÉOTARD: Hongrie : Viktor Orbán, à droite toute! (francia nyelven). LaLibre.be, 2015. május 3. (Hozzáférés: 2017. április 28.) ↑ Egészen rövid magyarázattal állt elő nagy vihart kavart kijelentése kapcsán a miniszterelnök, hvg.hu, 2017. április 26. ↑ Czirják Imre: Lánczi András: Viccpártok színvonalán áll az ellenzék. Magyar Idők, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 10.) ↑ Botos Tamás: Lánczi András: Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. 444.hu, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 8.) ↑ Századvég: Amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája. Index.hu, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2016. február 8.) ↑ Azután egyszer csak beütött a mennykő - interjú Tölgyessy Péterrel. Figyelő, 2016. január 6. [2016. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 11.) ↑ Fidesz-klientúra kiépítése: gőzerővel. Népszava, 2012. március 8. (Hozzáférés: 2016. február 9.) ↑ Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörvényt a haveri kapitalizmus. Transparency International, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2016. február 8.) ↑ Wahlkampf in Ungarn: Orbáns Clan plündert die Staatskassen (német nyelven). Spiegel Online, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.) ↑ Herczegh Márk: Spiegel: Orbán politikájának haszonélvezője a felső 10 százalék, „a Fidesz-klientúra magja”. 444.hu, 2014. április 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.) ↑ Caius Scaevola: Nyakig ülünk a (fideszes) korrupcióban. tenytar.blog.hu, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2016. február 9.) További információk A Wikihírek -hez kapcsolódó Politika portál: 2010. március 3.: Tárki: Vezet a Fidesz, kapaszkodik az LMP Erős Magyarország, a Fidesz programja (magyar) Igen, Magyarország többre képes! a Fidesz európai választási programja (magyar) fidesz.hu Részletek a Fidesz 20. születésnapjára készült dokumentumfilmből Beleöregedtek a hatalomba Index, 2013. március 30. Kapcsolódó szócikkek A Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése (2006) Első Orbán-kormány Második Orbán-kormány Harmadik Orbán-kormány Negyedik Orbán-kormány Sablon:Magyarországi pártokm v szMagyarországi parlamenti pártok 1990 ótaParlamenti pártok 2018-tól(mandátum a parlament alakulásakor) Fidesz–KDNP (133) • Jobbik (26) • MSZP (16) • DK (9) • LMP (9) • Párbeszéd (3) További pártok,amelyek tagja országgyűlési képviselő (2019) Liberálisok • Mi Hazánk Mozgalom További parlamenti pártok 1990–2018 között(parlamenti jelenlét) MDF (1990–2010) • SZDSZ (1990–2010) • FKGP (1990–2002) • EKGP (1993–1994) • MDNP (1996–1998) • MIÉP (1993–1994, 1998–2002, 2013–2014) • Együtt (2014–2018) Az Európai Parlamentbe 2014-ben bejutott pártok(mandátum) Fidesz–KDNP (12) • Jobbik (3) • MSZP (2) • DK (2) • Együtt–Párbeszéd (1) • LMP (1) További pártok az EP-ben 2004–2014 között(EP-jelenlét) MDF (2004–2011) • SZDSZ (2004–2009) Magyarországi pártok listája Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 147943512 LCCN: n2002097602 ISNI: 0000 0001 0671 0044 SUDOC: 067639216 Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „?title=Fidesz_–_Magyar_Polgári_Szövetség&oldid=21102407” Kategória: Európai NéppártFidesz – Magyar Polgári SzövetségMagyarországi pártokRejtett kategóriák: SzakaszcsonkokVitatott semlegességű lapokElavult tartalmú lapokWikipédia-szócikkek VIAF azonosítóvalWikipédia-szócikkek LCCN azonosítóvalWikipédia-szócikkek ISNI azonosítóval


pacem emptor! cadit vicus-deceptio Bisextus desipere valeas-Cura mulier gustibus comes-culpam
palma majka pieczywo penguin
penguin
orka
majka
granat
panda
lapma
kungfu panda
opolskiemazowieckiedolnoslaskiewarminskomazurskiewarminskomazurskie
– Wiesz, po tym, ile czasu spędzałaś z moim bratem, mogłabyś wejść przynajmniej
na jednego mieszkańca jest najwyższy w tej części
Buzuje mi w głowie.
niemiła? I do tej pory cię to gryzie? – Ściąga brwi, jakby miał za mało danych, by
władca Montacroix, miał na ten temat nieco inne
Max nawet nie podszedł, żeby ze mną pogadać. Kiepsko mi z tym. Dzisiaj ze
parasolek z chińskiej dzielnicy.
– Zawsze byłeś… nieprzewidywalny – mówi Andy.
z głównych ulic.
Naprawdę nie sądzę, żeby miał coś przeciwko temu. Może raczej obawiałam się, że
Zaniepokojona rodzina czekała przy wejściu do
– Dokładnie to powiedziała moja pierwsza i, jak dotąd, jedyna dziewczyna, gdy ze
– Pomyślałem, że to fajny pomysł. Kolorowy. – Kiedy kładł mi go w otwartej dłoni,
– Nadal się z nim spotykasz – mówi.
panda ciasteczko torba bamboo motor topor
zachodniopomorskieswietokrzyskieslaskiewielkopolskie
panda tomylee panda penguin
torba motor lapma talerz pudelek majka
koala tomylee talerz
siata
majka
pilka
topor
granat
granat
tomylee
ciasteczko
koala
robert
penguin
topor
- Mam coś jeszcze do zakomunikowania. Mój klient, zresztą miłośnik obrazów pani ojca, zaprosił panią dziś wieczorem na kolację.
do poczty głosowej, i tak już od kilku godzin. Rano dzwonił, żeby się upewnić, że
minutę oboje, z duszami na ramionach, czekamy, aż moi rodzice wpadną do mego
z okien, jak i z balkonu roztaczał się zapierający dech
z prawdziwymi pieniędzmi, niełatwo było dokonać
Przecząco pokręciła głową.
wszystkie straty.
- Wasza książęca mość oto mademoiselle Yvette Joyant, mademoiselle Una Thoreau i monsieur Filip Dubucheron - zaanonsował gości lokaj.
– Rewelacja.
w oczy.
kiedy zjawiła się w rajskim ogrodzie.
pierniczku (Abby). Staram się im pomagać. Chcę na niego zasłużyć, być go godna. Na
- Co się stało? - powtarzał w kółko.
by szukać szczęścia na scenach nowojorskich teatrów.
pomorskielubuskiewarminskomazurskiezachodniopomorskiepomorskie
motor
pudelek
talerz
koala
kungfu panda
palma
tomylee
ciasteczko
lapma
torba
robert
motor
pilka
topor
motor
topor
palma
likier
orka