britcar.com.pl - porządny dom

porządny dom

Archive Contact

Magyar radikális jobboldal A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Nemzeti radikalizmus szócikkből átirányítva) Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. február 8. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve. Indoklás: SN (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2019 márciusából) Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. A magyar radikális jobboldal (más néven nemzeti radikálisok) a nemzeti radikalizmus ideológiájának magyar nemzetre vonatkozó változatát valló személyek és politikai szervezetek. Sajátos vonásai miatt elkülöníthető mind az ultranacionalizmustól, mind a hungarista-neonáci irányzatoktól. A magyarországi és határon túli magyarok körében is vannak támogatói. Az ideológiához a 2000-es évek óta szubkultúra is társul. Tartalomjegyzék 1 Definíciós problémák, viták 2 Nemzeti radikalizmus a múltban 3 Nézetrendszere 3.1 Történelemszemlélet 3.2 Társadalomszemlélet 3.3 Gazdaságszemlélet 4 Radikális jobboldali pártok, szervezetek 4.1 Magyar nemzeti radikalizmus a határon túl 5 Ellenkultúra 5.1 Hagyományőrzés 5.2 Nemzeti radikális média 5.3 Nemzeti rock 6 Megítélése 7 Lásd még 8 Jegyzetek 9 Külső hivatkozások Definíciós problémák, viták[szerkesztés] A politikai elit, a fősodratú média általában és – nem kis részben az előbbiek hatására – a közvélekedés jelentős részben[1][2][3][4][5][6] (például Sólyom László volt köztársasági elnök is[7]) a „radikális” és a „szélsőséges” szavakat gyakran szinonimaként használják, ezzel mintegy el nem ismerve a szélsőjobboldal és a radikális jobboldal közötti különbségek a létezését, mellyel a nemzeti radikálisok meghatározzák magukat. A „radikálisok” értelemszerűen ezt a felfogást élesen elutasítják, mert szerintük ez egy kalap alá veszi őket a neonáci vagy az újnyilas szervezetekkel. A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánították elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.[8] A nemzeti radikálisok elutasítják a politika bal- és jobboldal mentén történő felosztását, ehelyett nemzeti - globalista törésvonal mentén szemlélik a politikát, önmagukat nemzeti erőként megnevezve.[9] A politológusok között sincs azonban egyetértés. Lánczi András politológus, filozófiatörténész, egyetemi tanár a MIÉP-et például nem tekinti szélsőjobboldalinak, hanem egyszerűen nacionalistának, és úgy véli Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt.[10] Kiss Viktor politológus, a Zsigmond Király Főiskola adjunktusa szerint „...a radikális jobboldalról egész másképp kellene gondolkodni, mint eddig, és nem szabadna továbbra is összemosni a neonáci-hungarista irányzatokat az úgynevezett jobboldali vagy nemzeti radikalizmussal...”[11] A nemzeti radikálisok magukat általában jobboldalinak, vagy harmadik utasnak tartják, közös ideológiájuk azonban nincs. Valamennyien erősen nacionalisták és patrióták – sokuktól nem idegen az irredentizmus és/vagy a területi revizionizmus sem. Nagy többségük a nemzetek keresztény Európájában hisz, nézetrendszerében a keresztényszocializmus és egyéb kereszténységből kiinduló világnézeti elemek gyakoriak. Egy részük különböző, ősmagyar vagy hun, vagy e kettőből kevert motívumokhoz (is) kötődnek, mely többnyire nem jelent valós (új)pogány vallási kötődést (és/vagy a kereszténység megtagadását), csupán a „történelmi folytonosság-tudat” és a magyar nép ősi jellegének hangsúlyozását. Egy részük pedig valóban, a történelmi ismereteket többnyire saját elképzeléseikkel, vagy más vallásokkal (jellemzően a kereszténységgel) keverve különböző, sajátos sámánista vallást, vallásokat kreálnak és/vagy gyakorolnak, mint például a Magyarországon bejegyzett és törvényesen működő Ősmagyar Táltos Egyház. Megkülönböztetik fasiszta és neonáci irányzatoktól magukat, melyek nézetrendszere és külsőségeik is markánsan különböznek a nemzeti radikálisokéitól.[3] A „szélsőséges” jelzőt általában magukra nézve sértőnek tekintik. A legismertebb nemzeti radikális szerveződés, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.”[12] Nemzeti radikalizmus a múltban[szerkesztés] A nemzeti radikalizmus a 19. század második felében (tehát a szabadságharc utáni) Magyarországon az 1848-as politikai eszmék, vívmányok újra bevezetését szorgalmazókat jelölte, azaz az ország politikai berendezkedésének teljes, radikális átalakítását a nacionalista eszmerendszer szerint, de általánosságban 48-as alapokon. Közülük is a „49-esek” voltak a legradikálisabbak, vagyis azok, akik a szabadságharc legvégén, azaz 1849-ben, a világosi fegyverletétel előtti utolsó politikai állapotokat (Habsburg trónfosztás, osztrák-magyar perszonálunió felbontása, Magyarország köztársasággá alakítása, stb.) kívánták megvalósítani (őket gúnyolták „Kossuth-hívőknek” is). A 48-asok (avagy függetlenségiek) többféle irányzatra bomlottak mindvégig számtalan törésvonal mentén (lásd: 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok). Közös jellemzőjük volt a magyarosítás politikájának szorgalmazása, a magyar „kultúrfölény” érvényesítése az élet minden területén (tehetségtől függetlenül, származási alapon), akár a nemzetiségek elnyomása, erőszakos magyarosítása árán is, ami gyakran csapott át (pl. Bánffy Dezső és az Új Párt) egyenesen sovinizmusba. Ez akkoriban ritkán párosult zsidógyűlölettel, vagy a manapság csatolt egyéb gondolatokkal, például a tiszaeszlári vérvádban a megvádolt zsidók védőügyvédje, Eötvös Károly maga is ilyen nézeteket vallott, Bánffy Új Pártjának legelső tagjai közt volt. A korban őket a baloldalra sorolták. Az 1848-49-es forradalom utáni legelső ilyen radikális politikai formáció például szélsőbal néven szerveződött meg a mérsékelt Határozati Párt (majd az ebből lett Balközép Párt) platformjaként. A radikális irányzat egyik legemblematikusabb alakja a „legkurucabb magyar”, id. Madarász József volt, aki hosszú élete (1814–1915) során 1848-tól haláláig országgyűlési képviselő volt (előtte meg egy alkalommal országgyűlési követ). Radikalizmusát legjobban talán az a tény fejezi ki, hogy egyike volt annak a mindössze hét képviselőnek a 480-ból, akik 1867-ben nemmel szavaztak Ferenc József magyar királlyá koronázásáról és az eseménytől is távol tartották magukat. A két világháború között Dr. Bajcsy-Zsilinszky Endre megalapította a Nemzeti Radikális Pártot, és az az Országgyűlésbe is bejutott.[13] Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Nézetrendszere[szerkesztés] A nemzeti radikalizmus nem kizárólag ideológiai alapon építkező csoportosulás, mint inkább ellenkultúra. Bár képviselői néha alapvető elvi kérdésekben is egymásnak ellentmondó álláspontokat vallanak,[14] mégis közösen alkotnak egyfajta ellenkultúrát – írókkal, zenekarokkal, tömegrendezvényekkel, egyéb kulturális eseményekkel. Pártpolitikai szempontból a jelentősége 1998 és 2002 között tetőzött, amikor akkori vezető pártja, (a MIÉP) bejutott az Országgyűlésbe. Míg a MIÉP elsősorban az idősebb korosztályt szólította meg sikeresen, addig a jelenlegi nemzeti radikális mozgalmak leginkább a fiatalok között népszerűek. 2002 óta inkább ellenkultura-szerepük erősödik.[3] A magyarországi radikális jobboldal rendkívül tagolt, heterogén, ezért nincs egységes programja. A szervezetek csak egyes, kiemelt kérdésekről fogalmazzák meg álláspontjukat – minden esetben politikai hatalom nélkül - a mindenkori aktuális politikai rendszer tagadásaként. Egyetértésük alapja, hogy elítélik a Magyar Köztársaság jelenlegi társadalmi berendezkedését (liberális demokrácia), és elengedhetetlennek tartják annak radikális, gyökeres megváltoztatását. A konzervatív jobboldalon egyesek a lassú változásokra építő, fontolva haladás politikáját tartják követendőnek, míg mások egy korábbi korszak értékeihez kívánnak visszatérni. A radikális jobboldalra egyértelműen az utóbbi jellemző. Általában a dualizmus vagy a Horthy-korszak berendezkedését tekintik követendő példának, amihez szerintük vissza kéne térni. Követeléseik, programjuk felépítése többnyire dichotóm. Általában a jelenlegi rendszer valamely kritikáját tartalmazza, és annak okát, valamint a rá adott nemzeti radikális megoldást. Államrend: A radikálisok szerint alkotmányos rendszerünk „szélsőségesen liberális”, nem biztosítja a haza érdekeinek megfelelő képviseletét. Megoldásként új alkotmányozást, vagy a meglévő alkotmány komolyabb módosítását tartják szükségesnek. Álláspontjuk szerint a szovjet megszállás után Magyarország elvesztette szuverenitását és legitim, történelmi, Szent Korona-tanra épülő alkotmányát, és mivel a jelenlegi az 1949-ben szovjet mintára hozott új alkotmány módosítása, azt sztálini örökségnek tekintik.[15][16] Az alkotmányozás célja egyes csoportjaik szerint a visszatérés a történelmi alkotmányhoz. Egységesen állítják, hogy a rendszerváltás elmaradt vagy legalábbis megrekedt, ezért „valódi rendszerváltásra” van szükség.[17] Sajtószabadság: A radikálisok szerint Magyarországon nincs valódi sajtószabadság, mivel szerintük a balliberális oldalhoz, a jobboldali hatalomközpontosító kormányhoz és a multinacionális tőkéhez köthető üzleti, gazdasági körök pénzügyi erőfölényükkel visszaélve mesterségesen eltorzítják a médiapiacot, így az információk nem áramlanak szabadon. Úgy látják, hogy a média egyes témákat (pl. határon túli magyarok helyzete vagy a cigánybűnözés) elhallgat, tabuként kezel. Közbiztonság: A közbiztonság ma Magyarországon szerintük súlyos probléma. Ennek egyik fő oka a radikálisok szerint a cigány kisebbség nem dolgozó, bűnöző rétege által elkövetett bűncselekményekben keresendő, amire a cigánybűnözés fogalmával hivatkoznak. A megoldás módja szerintük általában a büntetések súlyosbítása és a szociális segélyezés visszafogása, a visszaélések megakadályozása. Úgy vélik, hogy ezzel munkára kényszeríthetnék a munkanélküli cigányságot. Programjukban nagy hangsúlyt fektetnek a civil alapon szerveződő „nemzeti önvédelemre”, mellyel a szerintük leépített és az országot megvédeni képtelen Magyar Honvédség egyes feladatait is szeretnék ellátni.[18] A legismertebb ilyen szervezet a Magyar Gárda, de több más szervezet is működik, mint a Nemzeti Őrsereg vagy a Pannon Nemzeti Gárda. Európai Unió: Egységesen ellenzik a Magyar Köztársaság uniós tagságát, mert úgy tartják, hogy az csorbítja az ország önrendelkezését. Álláspontjuk szerint a schengeni határnyitás nem oldja meg a trianoni békeszerződés és a határon túli magyarok problémáját, látszatmegoldásnak, figyelemelterelésnek érzik. Globalizáció: Harcos antiglobalisták – álláspontjuk szerint azért, mert elsőrendűen fontosnak tartják a hagyományos magyar értékek és a magyar piac védelmét. Súlyos problémának tartják az idegen, különösen a zsidó tőke magyarországi térhódítását. Környezetvédelem: Hasonlóan a társadalom számos más csoportjához a radikális jobboldal is fontosnak tartja a környezetvédelmet, de általában konkrétumok nélkül. Nagy hangot kapott a Verespatak megmentéséért vívott küzdelem. Említendő még a margitszigeti fakivágások elleni tiltakozás vagy a génkezelt áruk kitiltásának követelése. Nemzetpolitika: Ez az, amit mindennél fontosabbnak tartanak. Fontos célkitűzésük a magyarság fogyásának megállítása – egyes szervezeteik abortuszellenesek (pro-life). Hangsúlyozzák szolidaritásukat a határon túl élő magyarsággal, fontosnak tartják az elszakadt nemzettestben élők felkarolását, a magyar érdekek következetes végigvitelét akár más államokkal, különösen Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Ukrajnával szemben. Ideológiájuk fontos pontja a trianoni békeszerződés kérdésköre: jelszavaik közt állandóan szerepel a Magyarországot ért igazságtalanság orvoslása. Támogatják a határon túli magyarok függetlenedését, autonómiatörekvéseiket.[19][20][21] Szervezeteik igyekeznek átnyúlni az országhatárokon, egységként tekinteni a Kárpát-medencei magyarságra. Kultúra: Nagyon fontosnak tartják a nemzeti identitás erősítését, a magyar kultúra ápolását, a magyar nyelv védelmét. Ellenzik a liberális oktatáspolitikát. Sokuk szkeptikusan, lenézően viszonyul a modern művészetekhez, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest. Történelemszemlélet[szerkesztés] A magyar radikálisok történelemszemlélete alapvetően két fő ponton tér el a „hivatalos” állásponttól: más a véleményük a magyar őstörténetről és máshogy ítélik meg a 20. század eseményeit. Sokan a magyarságra erőltetett nézetnek tartják, ezáltal elvetik a finnugor nyelvrokonság elméletét, sokan úgy vélik, hogy ez a „rossz hatással van” a magyarság öntudatára. Számos nemzeti radikális a hun-magyar rokonság vagy azonosság híve. Badiny Jós Ferenc és követői munkássága nyomán népszerű a sumér és a magyar nyelv rokonságának elképzelése, valamint a kettős honfoglalás elmélete is. A kereszténység felvételét különbözőképpen ítélik meg: a többség a magyarságot ezer éven át összetartó erőt látja benne, egyesek azonban az ősi magyar kultúra elpusztítóját – utóbbiak az államalapítás előtti szimbólumrendszerhez kötődnek. Más elméletek szerint a magyarság már Szent István uralkodása előtt kapcsolatba került a kereszténységgel, felvette azt, így az eleve szervesen beépült a magyarság kultúrájába. A magyar nemzeti radikálisok általában tisztelik Horthy Miklóst, felvállalják szellemi és politikai örökségét.[22][23] Ezen kívül általában pozitív személyként tekintenek például Apponyi Albertre és Tisza Istvánra, de gyakorinak nevezhetőek a Bajcsy-Zsilinszky Endre nacionalista és antifasiszta elméletének követői is.[24] Az 1956-os forradalomra tisztelettel tekintenek, máig érvényes példaként gondolnak rá. Több egykori felkelő most nemzeti radikális szervezetekben politizál. Az '56-ot nem ritkán ellenforradalomnak nevezik, de nem abban a negatív kicsengésű értelemben, ahogy a szocializmus idején használták, hanem úgy tartják, hogy annak célja Magyarország normális társadalmi berendezkedésbe visszaforgatása volt.[25] Társadalomszemlélet[szerkesztés] A nemzeti radikálisok – a kereszténydemokrata és jobbközép konzervatív pártokkal egyezően – a családot tartják a társadalom alapegységének,[26] annak védelme különösen fontos helyet foglal ez nézetrendszerükben. (szemben az individualista, liberális felfogással, miszerint a társadalom alapegysége az egyén.[27]) A nemzeti radikálisok az ország nemzetállam jellegét hangsúlyozzák. A nemzeti radikálisok eszméi közt nem központi elem sem az antiszemitizmus, sem a rasszizmus, bár a külső szemlélők szerint feltűnően sok köztük a rasszista – különösen az antiszemita és a cigánygyűlölő[forrás?]. Egyes szervezetek kampányokkal és rendezvényekkel próbálják javítani a róluk kialakult képet.[28] Gazdaságszemlélet[szerkesztés] A nemzeti radikalizmus nézetrendszerébe keveredett számos olyan elem is, amiket közgondolkodás hagyományosan baloldalhoz köthetőnek tart – mint például a „romantikus antikapitalizmus”, vagy a globalizációellenesség. Magát a piacgazdaságot azonban nem tekintik ellenségnek, inkább csak embertelen mellékhatásait kívánják mérsékelni, visszafogni[forrás?], amelyeket vadkapitalizmusnak neveznek. A nemzeti radikalizmus gazdasági kérdésekben globalizáció-ellenességet hirdet, a hazai termelők, a kis- és középvállalatok erősítését, védelmét szorgalmazza. Ellenzi a nemzetközi nagyvállalatok túlzott hazai betelepülését. Megadóztatnák a nagyobb jövedelmeket, kétkulcsos adórendszer helyett progresszívabb szja-rendszert akarnak. Habár a multik „móresre tanításáról” beszélnek, programjuk szerint mindössze esélyegyenlőséget teremtenének a külföldi és hazai vállalkozások közt. Megszüntetnék a külföldiek adómentességét, de átmeneti szabályozással segítenék őket, hogy beilleszkedjenek a hazai adókörnyezetbe, és korlátoznák a külföldiek termőföldvásárlását.[29] Radikális jobboldali pártok, szervezetek[szerkesztés] A magyar politikai palettán a nemzeti radikális pártok főként a Fidesztől jobbra állókat és a Fidesz-tábor radikálisabb szavazóit próbálják megszólítani. Ilyen párt az 1993-ban alakult Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), a tíz évvel később, 2003-ban létrejött Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik, JMM), sőt, egyesek szerint ilyen volt az 1996–2002 közti (Giczy–Bartók-féle) Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) is.[30] Széles körben ismertté vált radikális szervezet még a 2006-os tiltakozások során a legnagyobb, kossuth téri tüntetést szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a szintén az akcióival ismertté vált Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Magyar nemzeti radikalizmus a határon túl[szerkesztés] A nemzeti radikális civil mozgalmaknak (pl. a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) számtalan szervezete van a magyar Szent Korona országainak többségében magyarok lakta területein.[31] A legismertebb nemzeti rock zenekarok – például a Kárpátia, Ismerős Arcok – rendszeresen szerveznek nagy érdeklődéssel fogadott koncerteket a határon túli magyaroknak.[32] Ellenkultúra[szerkesztés] A nemzeti radikális szervezetek sajátos ellenkultúrája szavakban szembehelyezkedik a fogyasztói társadalom alapjaival és a liberális, vagy általa liberálisnak vélt, tartott elvekkel. Az első jelentősebb nemzeti radikális rendezvény a Toroczkai László által életre hívott kulturális és könnyűzenei fesztivál, a Magyar Sziget volt – ezt a Sziget fesztivál mintájára, annak ellenpárjaként szervezték meg. Az ezredforduló évében megrendezett első fesztiválon mindössze néhány száz fiatal vett részt, napjainkra már tízezer körüli a látogatók száma.[33] Az utóbbi időben több más nemzeti radikális fesztivált is szerveznek (pl. Kárpátfeszt, EMI-tábor), valamint több országos, önmagát nemzeti radikálisnak meghatározó politikai és kulturális folyóirat indult. Hagyományőrzés[szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Nemzeti radikális média[szerkesztés] A nemzeti radikális média jórészt az interneten szerveződik, emellett jelentős a nyomtatott sajtó, mely hetilapokból, illetve még ritkábban (kéthetente-havonta) megjelenő kiadványokból áll. Az internetes adókat leszámítva tévé- vagy rádiócsatorna nincs. A nemzeti radikálisok saját médiumaik mellett a fősodratú jobboldali médiát (például Hír TV, Echo TV, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Heti Válasz, Magyar Demokrata, Lánchíd Rádió) is kedvelik. A nemzeti radikális média több szempontból is elüt a média fősodrától. Nincsenek nagy, országos médiumai, aminek fő oka a kezdőtőke hiánya és a hirdetők alacsony száma – ezek rendszerint magyar kisvállalkozások, üzletek. Hangneme, tartalma is más: gyakran közöl olyan híreket, amelyeket a fősodratú média nem kap fel vagy elhallgat. Szóhasználata kemény, szókimondó, provokatív, igyekszik a politikai korrektség elveinek szándékosan minél kevésbé megfelelni. A legismertebb radikális jobboldali weboldal a kuruc.info. A 2004-ben indult hírportál elsősorban provokatív stílusával, szélsőjobboldali vonásaival és a személyes adatokkal való rendszeres visszaéléseivel tűnik ki a többi közül. Akciói miatt többször került országos figyelem középpontjába, betiltását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is kezdeményezte, de mivel a szervere nem Magyarországon van, jogi úton nem sikerült eredményesen fellépni ellene, végül a magyar titkosszolgálat közbelépése miatt[34] kényszerültek egy hónapos leállásra 2008 július-augusztusában. További radikális jobboldali internetes híroldalak a Jobbik-közeli alfahir.hu (korábbi nevén barikád.hu, mely 2009 júniusában nyomtatott magazint indított), a Nemzeti Hírháló, a JobbHírek és a hunhír.hu. Bár nem híroldal, jelentős médium volt a Tomcat nevével fémjelzett, már megszűnt Bombagyár közösségi blog, amely írások mellett Bombagyár Rádió néven hetente 2–2,5 órában blográdiót üzemeltetett, alkalmanként Bombagyár TV néven videó összeállításokat is közölt a egyes eseményekről. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom saját hetilapja a Magyar Jelen. Jelentős nemzeti radikális magazin a havonta megjelenő, magát gondolkodó magyarok lapjaként aposztrofáló Kárpátia magazin és a Kapu magazin. További hetilapok a Magyar Világ, az önmagát Csurka István lapjaként megnevező Magyar Fórum illetve a Nemzetőr. Jelentős nemzeti radikális webrádió a Szent Korona Rádió, mely kizárólag magyar zenét játszik, főleg nemzeti rockzenét. A rádió 2008-ban a zene.hu közönségszavazásán elnyerte a legnépszerűbb webrádió címet.[35] Nemzeti rock[szerkesztés] Bővebben: Nemzeti rock A nemzeti radikális értékrendet az ifjúságnak manapság leginkább a nemzeti rock közvetíti. A stílus a 2000-es években indult virágzásnak, zenéjében a népzenei hagyományok keverednek a rockzenével. A vele gyakran összemosott skinhead szubkultúránál jóval tágabb a közönsége, több koncert tömegrendezvénynek számít. Az együttesek gyakran koncerteznek a határon kívül, a történelmi Magyarország különböző pontjain. Megítélése[szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Lásd még[szerkesztés] Magyar szélsőjobboldal Jegyzetek[szerkesztés] ↑ Héjj Dávid – Schultz Gábor: A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái Archiválva 2009. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Századvég.hu ↑ Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. ↑ a b c Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben, Magyar Narancs, XVIII. évf. 1. szám, 2006. január 5. ↑ Szegregáló programot követel a Jobbik, NOL, 2007. december 10. ↑ Az ombudsmanok nyilatkozata az Emberi Jogok Napján – Kisebbsegiombudsman.hu, 2007. december 10. (utolsó módosítás: 2008. január 18.) ↑ Sólyom László levele[halott link] PDF ↑ Sólyom László levele Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak Archiválva 2008. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – NOL, 2007. december 12. ↑ Domokos Endre János:„ … sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.” (Domokos a betiltott Vér és Becsület vezetője volt.) ↑ Vona Gábor: Hazánk két valósága ↑ "...én a MIÉP-et nem tekintem szélsőjobboldalinak. A magyar szélsőjobbnak jelenleg nincs pártképviselete, kisebb-nagyobb szélsőjobbos mozgalmi csoportok viszont léteznek. A MIÉP nacionalista párt, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni. Ráadásul a MIÉP eddig elfogadta a demokratikus játékszabályokat, még az EU-s választásokon is elindult. Archiválva 2008. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, interjú Lánczi Andrással, antiszemitizmus.hu ↑ A Jobbik ellen több kell a nácizásnál Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Hírszerző, 2009. május 29. ↑ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, Barikád.hu, 2007. szeptember 19. ↑ MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 18.) ↑ Toroczkai László az építkezésről Youtube.com ↑ „Magyarország alkotmányos jogállam” (…?) - Hazánkért, 2007. november 5. ↑ Szabad ég alatt... - Beszélgetés Dr. Varga Tiborral[halott link] ↑ Wittner: valódi rendszerváltás kell Archiválva 2008. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben - hírextra.hu ↑ Vona Gábor: a honvédelemhez nem kell engedély Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyargarda.hu) ↑ A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kiáltványa. [2008. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 27.) ↑ A Jobbik elkötelezett a székelyföldi autonómia mellett Archiválva 2008. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (jobbik.hu) ↑ A Jobbik 12 pontja Trianon ledöntéséért (jobbik.hu) ↑ tomcat: „Még mindig vitéz nagybányai Horthy Miklós elkötelezett híve vagyok.” ↑ tomcat: „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kell, hogy a magyarok eszményképe legyen, nem a zavaros gondolatokkal terhelt Szálasi Ferenc.” ↑ „Ha igazi ellenállót keresünk, ott van Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki tényleg tudta, mit csinál.” ↑ Pozsonyi Ádám: '56 ellenforradalom volt. ↑ Van hozzá gusztusuk! (jobbik.hu) ↑ Eszmeáramlatok - Liberalizmus (TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület honlapja). [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.) ↑ Magyar Gárda karácsonykor az egyik kisebbséghez tartozó gyermekeken segít. [2008. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 20.) ↑ Varró Szilvia - A Jobbik mint harmadik erő. [2010. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.) ↑ az 1998-as választások – FN, 2006. január 18. ↑ A HVIM alapszervezetei. [2008. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 27.) ↑ A Hunhir beszámolója a Kárpátia erdélyi koncertjéről ↑ Soha nem voltunk még ennyien a Falanx.hu szerint Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006) ↑ Továbbra is üzemel a kuruc.info – Origo, 2008. augusztus 22. ↑ Íme a 10 legnépszerűbb webrádió (zene.hu) Külső hivatkozások[szerkesztés] Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben – Magyar Narancs, 2006/1. szám A nemzeti oldal szétesésének kronológiája – Bombagyár Krekó Péter – Juhász Attila – Molnár Csaba: A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet növekedése Magyarországon PDF – In: Politikatudományi Szemle, 2011/2. szám, 53–79. o. Kertész-Bakos Ferenc: Politikai okkultizmus [1] 2012. Sablon:Nemzeti radikalizmusm v szNemzeti radikalizmus MagyarországonPártok, szervezetek Jobbik Magyarországért Mozgalom Magyar Igazság és Élet Pártja Magyarok Szövetsége Magyar Gárda Új Magyar Gárda Magyar Nemzeti Gárda Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Nemzeti Jogvédő Szolgálat Nemzeti Őrsereg Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület Gój Motoros Egyesület Betyársereg Erő és Elszántság Mi Hazánk Mozgalom Meghatározó politikusok, személyek Budaházy György Csurka István Morvai Krisztina Novák Előd Toroczkai László Vona Gábor Ideológia, történelmi hagyomány Árpádsávos zászló Bajcsy-Zsilinszky Endre Horthy Miklós Irredentizmus Nemzeti radikalizmus Sumer–magyar nyelvrokonság Szent Korona-tan Turanizmus Meghatározó események Magyarországi tiltakozások 2006 őszén A balatonőszödi beszéd Az MTV-székház ostroma 2006. október 23. A Magyar Gárda megalakulása A bajtársiasság napja 2009-es Európai parlamenti választás 2010-es országgyűlési választás 2015-ös tapolcai időközi választás Kapcsolódó média Barikád Bombagyár Hazai Pálya Kuruc.info Magyar Fórum Magyar Jelen Magyar Mérce Pannon Rádió Szent Korona Rádió Kultúra Nemzeti rock .mw-parser-output .stubbox{clear:both;border:solid #A8A8A8;border-width:1px 0;background-color:#f0f0f0;margin:0 auto;margin-top:1em;padding:0.3em 0 0.4em 0.6em}.mw-parser-output .stubbox table{background-color:transparent;margin:0 auto}.mw-parser-output .stubbox table td{border:0;text-align:center}.mw-parser-output .stubbox table td.text{padding:0 10px} Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „?title=Magyar_radikális_jobboldal&oldid=20962099” Kategória: Magyarország politikai életeNemzeti radikalizmus MagyarországonRejtett kategóriák: Minden szócikk halott külső hivatkozásokkalSzócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 szeptemberébőlSzócikkek halott külső hivatkozásokkal 2018 novemberébőlVitatott semlegességű lapok 2019 márciusábólVitatott semlegességű lapokKorrektúrázandó lapokSzakaszcsonkokKevés forrással rendelkező lapokCsonkok (politika)Csonkok 2008 januárjából


intelligunt-damnant nata-e cedit carbone humani artem Gratia viribus discitur-Docendo haeres mores-contra
dolnoslaskiepodlaskieopolskieswietokrzyskielodzkiewarminskomazurskiewielkopolskie
opolskieswietokrzyskiepomorskieslaskiekujawskopomorskiepodlaskieswietokrzyskie
lubelskiezachodniopomorskiepodkarpackie
wszystkim przez troje drzwi w egipskim stylu, zwężających się ku szczytowi; pozwoliłam, by
Uśmiechnęła się niepewnie. – Nie wiedziałam, czy przyjdziesz na
– Zgodnie z planem. Kiedy wyjeżdżałem, w kuchni pachniało ziołami i pieczoną jagnięciną.
zapałem! Możliwe, że król i królowa pozwolą im się nawet napić…
– Rany boskie! Zostaw mnie w spokoju, dziewczyno! Ty i
Wraz z upływem czasu toczyliśmy wiele tego rodzaju sporów.
– Czy nie będziesz miała nic przeciwko temu, żebym zrobiła parę zdjęć?
Antoniusz był przeciwny poddaniu się i wycofaniu, prawda?
Bella zdążyła już ochłonąć. Sama wiadomość, że Jacob nie szukał z nią kontaktu, podziałała kojąco.
miejscu domu Greków dymiły zgliszcza. Twój brat zniknął. Ani widu, ani słychu. Zdawało mi
- To dowód wielkiej odwagi, ale tak być powinno. Jeśli rodziny osądza się bez procesu,
gdy Rzym nazywany był caput mundi, czyli stolicą świata. Kiedy o tym myślę, uświadamiam
Północy. Kiedy indziej znów ponoszą nas ogniste fale emocji.
zakryć usta. Odwróciłam się do niego tyłem.
torba
pudelek
lapma
pudelek
pieczywo
penguin
tomylee
bamboo
kungfu panda
majka
likier
bamboo talerz lapma hektor torba tomylee koala
koala ciasteczko robert likier
motor
bamboo
robert
pieczywo
granat
granat
motor
slaskielodzkiekujawskopomorskiemalopolskiezachodniopomorskielubelskielubuskie
kungfu panda
likier
penguin
pilka
pilka
lapma
topor
bamboo
- Naprawdę?
- Nie to miałam na myśli. - Martha obejrzała pod światło butelkę wina, sprawdzając,
Sposób, w jaki to powiedział, kazał jej popatrzeć mu w oczy.
T L R
- Do tej pory nie spotykałam mężczyzn skłonnych mi pomagać.
i spojrzała na niego przepraszająco. - Cudowne miejsce. Często tu bywasz?
i beztroski mężczyzna, którego dziennikarze opisywali, a kibice podziwiali. Mężczyzna,
- A to?
- Czasem było, ale Sam wynagradza wszystkie trudy.
na pewno nie dałaby sobie rady sama, o czym Myrtle przekonywała się za kaŜdym razem,
- Tak. Dla dobra dziecka.
_ Na początku wściekłem się, bo myślałem, że byłaś świadoma swojej fobii, a jednak zuchwale
zazwyczaj się one kończyły, i jeszcze silniej poczuła rodzące się podniecenie. Nie cofnęła
wiedział kto, bo całkiem oślepiło go światło dnia.
talerz majka ciasteczko talerz hektor
pudelek torba torba pilka siata likier
lubelskiepodlaskiedolnoslaskiepodlaskiemazowieckie