britcar.com.pl - Milczy.

Milczy.

Archive Contact

Mars-kutatás A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. július 31. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Mars Pathfinder marsautója A Spirit leszállóegysége a marsautóról fényképezve A Hold után a Marsot kereste fel a legtöbb űrszonda. Az egyik legfontosabb kérdés, amit a kutatások el kellett döntsenek, hogy van-e, vagy volt-e élet a bolygón. A Mars kutatására felküldött űrszondák legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a kitűzött feladatait. Az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről az amerikai Mariner–4 készítette el 1964-ben. A felszínre először a szovjet Marsz–3 lander szállt le 1971-ben. A Mars első műholdja a Mariner–9 volt, 1971-ben. Tartalomjegyzék 1 Űrszondák 1.1 1960-as évek 1.2 1970-es évek 1.3 Napjaink 1.3.1 Curiosity 1.4 A közeljövő 2 Indítási ablakok 3 Lásd még 4 További információk 4.1 Magyar oldalak 4.2 Külföldi oldalak 4.3 Lábjegyzetek Űrszondák[szerkesztés] 1960-as évek[szerkesztés] A Mariner–4 A Marsz–1 szovjet bélyegen 1962. november 1.: elindul az első űrszonda, a szovjet Marsz–1 a bolygó felé, de a Földtől 106 millió kilométerre megszakad vele a kapcsolat. 1964. július 15.: az amerikai Mariner–4 űrszonda 9846 kilométerre elrepülve a Mars mellett (mivel nincs fékezésre alkalmas eszköze) elkészíti az első 21 fekete-fehér közelképet. Kiderül, hogy a felszín kráterekkel szabdalt, nincsenek Mars-csatornák a bolygón, és nem léteznek épületek vagy idegen civilizáció. Légköre főleg szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás a földinek csak századrésze. 1969. július 31. és augusztus 5.: a Mariner 6 és Mariner 7 3429 és 3430 kilométerre repül el a Mars felszíne felett, és több száz képet és mérést küld a Földre. A két Mars-holdról, a Phoboszról és a Deimoszról készült képek azt jelezték, hogy szabálytalan alakúak. A Mariner 9 felvételein – ez a szonda lett az első Mars-műhold 1971 novemberében – már feltűnt számos igen érdekes, azelőtt ismeretlen felszíni alakzat: hatalmas völgyrendszer, óriás vulkánok. A mérések alapján az északi félteke kérgének vastagsága mindössze 10%-a a délinek. A hallatlan méretű völgyrendszert erről az űrszondáról nevezték el Valles Marinerisnek. A marsi egyenlítőtől kissé délre, nyugat-keleti irányú töréshálózat valószínűleg egy régen elkezdődött, majd leállt lemeztektonikai folyamat maradványa. A Valles Marineris átlagosan 2-3 kilométer mély, nagyjából 4000 km hosszúságú, 200-300 kilométer széles, több kiszélesedése és melléköble van. A 9-10 kilométer magasságú Syria-síkságba bevágódó Valles Marineris olyan tenger lehetett 3-4 milliárd évvel ezelőtt, amikor még sűrű légköre és sok folyékony vize volt e bolygónak, mint ma a Vörös-tenger. Hamarosan az is kiderült, hogy a Marson található a Naprendszerünk legnagyobb vulkánja: az impozáns méretű, több mint 21 kilométer magas kúp, az Olympus Mons, aminek átmérője az alapjánál eléri a 600 kilométert. A nyugati oldalon lévő leszakadásokkal egybevéve a NASA kutatói megállapították: egykoron sekély tengerben állhatott. Két másik vulkánnal, az Arsia Monssal, és az Ascraeus Monssal egyenlő szárú háromszöget alkot. A legnagyobb meglepetést azonban az okozta, hogy a Mariner-9 képein már feltűnt néhány kiszáradt folyómederhez hasonlító alakzat is. Valamint egyedül a Marson vannak „loccsanásos”, víz alatti becsapódási kráterek, melyek körül a víz eróziójának nyomai láthatóak. Ez újabb reménnyel töltötte el azokat, akik hisznek a marsi élet valamilyen formájának a lehetőségében. 1970-es évek[szerkesztés] A Viking leszállóegységek modellje Két szovjet űrszonda leszállóegysége 1971 novemberében és decemberében megkísérelt simán leereszkedni a Mars felszínére. A Marsz–2 becsapódott és tönkrement, ám a Marsz–3 leszállóegysége sikeresen landolt, s már közvetíteni is kezdett a felszínről, de az első tudományos mérési adatok Földre érkezése előtt váratlanul elhallgatott. Utóbb kiderült, hogy mindkét szonda sikertelenségéért a magasságmérő radar hibás kalibrációja a felelős, a Mars földitől jelentősen eltérő visszaverő képességű felszínén a két szonda a „felszín alatt” próbált meg leszállni, fékezőrakétáik késve gyújtottak be, és a műszerek a tervezettnél jelentősen nagyobb túlterheléssel végrehajtott leszállás miatt megsérültek, használhatatlanná váltak. 1974. február 10. és 12.: a Marsz–4 szovjet szonda műszaki hiba miatt elrepül a bolygó mellett, de a Marsz–5 sikerrel műholdpályára állt, méréseiből felfedezték a Mars belső eredetű mágneses terét. Szovjet űrszondák (a Marsz–6 és Marsz–7) ezután még kétszer kíséreltek meg leszállni a bolygóra 1974 márciusában, mindkét alkalommal sikertelenül. 1974. március 9. és 12.: a Marsz–7 leszállóegysége műszaki hiba miatt elrepült a Mars mellett, a Marsz–6 leszállója pedig becsapódott a felszínbe, az anyaszondák is elrepültek a Mars mellett. Az orosz kutatók csak 1996-ban, a Csendes-óceánba zuhant Marsz–96 kísérlet, vagyis a Marsz–8 űrszonda kudarca kapcsán vallották be, hogy a korábbi leszállóegységek becsapódásának felelősei a magasságmérők voltak, amelyek mágneses érzékelői a talajban lévő igen nagy mennyiségű vasoxid miatt hibásan működtek. Az amerikai Viking űrszondapáros 1976 nyarán állt bolygó körüli pályára. Méréseikből kiderült, hogy a poláris sapkákban a szén-dioxid-jég mellett igen nagy mennyiségű vízjég is van. A Viking szondák keringőegységeinek képein egykori folyószakaszok is szép számmal megfigyelhetők. A Viking szondák leszállóegységei 1976. július 20-án, majd szeptember 3-án sikerrel talajt értek a Marson, s éveken keresztül vizsgálták a felszíni viszonyokat, ám sem életnyomokat, sem szerves anyagot nem sikerült egyértelműen kimutatniuk a vörös marsi talajban. (A kísérletek nem voltak egyértelműek, volt pozitív eredményű, melyet később szervetlen jelenségekkel is meg lehetett magyarázni, és volt olyan kísérlet, mely bizonyos földi mintákkal elvégezve is negatív eredményt adott). Annál nagyobb volt a meglepetés és a szenzáció, amikor 1996 nyarán az amerikaiak bejelentették, hogy a Föld déli sarkvidékén, az Antarktiszon gyűjtött és marsi eredetűnek talált meteorit, az ALH 84001 belsejében primitív egysejtűek (nanobaktériumok) 3,5 milliárd évesre becsült nyomait fedezték fel.[1] A felfedezést akkora jelentőségűnek ítélték meg, hogy azt személyesen Bill Clinton, az Egyesült Államok akkori elnöke jelentette be televíziós beszédben. A következtetéseket máig vitatják, sem kizárni, sem megerősíteni nem tudták.[2] Napjaink[szerkesztés] Felvétel a Mars felszínéről (Mars Pathfinder) A Viking űrszondák sikere utáni évtizedekben több kudarcot is el kellett könyvelni a Mars-kutatásban. A Fobosz és Mars Observer űrszondák 1988-1989-es és 1993-as elhallgatása, valamint a Marsz–8 1996-os földi lezuhanása, a Mars Climate Orbiter 1998-as és a Mars Polar Lander – Deep Space–2 1999-es sikertelen küldetése után az amerikaiak szerencsésebbek voltak a következő szondákkal: Mars Odyssey, Mars Exploration Rover. Korábban a Mars Pathfinder 1997. július 4-én leszáll az Ares Vallis északi végénél, a Mars Global Surveyor pedig 1997. szeptember 9-én állt Mars körüli pályára. 2004-ben érkezett meg a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a Mars Express illetve a Nozomi (Planet-B). A Nozominak nem sikerült pályára állnia a bolygó körül. Az amerikai Phoenix űrszonda viszont 2008-ban sikeresen leszállt. 2011-ben indult az amerikai Mars Science Laboratory, a kínai Jinghuo–1, az orosz Fobosz-Grunt. 2013-ban a NASA következő Mars Scout-küldetése a Mars Atmosphere and Volatile Evolution (MAVEN) orbiter. 2013. november 5.: elindult az Indiai Űrkutatási Szervezet (Indian Space Research Organisation, ISRO) űrszondája a Marsra. A műhold neve Mars Orbiter Mission (hindi nyelven: Mangalján, jelentése: „Mars-hajó”. A műhold tanulmányozta a Mars légkörét. 2014. szeptember 24-én érte el a bolygót. 2016-ban indult az európai ExoMars. Curiosity[szerkesztés] 2011. november 26-án indult a világűrbe a Curiosity űrszonda, aminek a célja az volt, hogy a Marsra egy távirányított járműre szerelt önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket (Mars Science Laboratory) szállítson. Ez 2012. augusztus 6-án talajt ért. A jármű és a mintázó berendezés terepen való kipróbálása után a laboratórium munkába kezdett. Elemzett egy talajmintát, valamint több mintát egy szikladarabból. November 8-án a NASA nyilvánosságra hozta a három héttel azelőtti elemzési eredményeket a marsi atmoszféra összetételéről. Jeleket találtak, amelyek megerősítették azt az elképzelést, ill. tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Az elemzés szerint az atmoszféra összetétele térfogat-százalékban kifejezve a következő: CO2= 95,9 Ar=2 N2= 1,9 O2= 0,14 és CO= 0,06 A Mars a fejlődése során elvesztette atmoszférája jó részét és egyes elemek könnyebb izotópjait is a nehezebbek előnyére.[3] A közeljövő[szerkesztés] A MAVEN marsszonda A tervek szerint kétévente, pontosabban huszonhat hónaponként szeretnének két-három amerikai, európai, japán és talán orosz fejlesztésű űrszondát küldeni a Mars részletes felderítésére. 2018-ra tervezte az indulást az Inspiration Mars alapítvány, ez lett volna az első embert szállító űrhajó, amely megközelíti a Marsot. 2018-ban, vagy később kezdik meg a Mars Sample Return küldetést, melynek célja anyagminta visszahozása a Marsról. Ekkor indulna a második Mars Telecommunications Orbiter (MTO–2) is. 2020-ban indulna a Mars Scout program negyedik szondája. Ezek az űrrepülések készíthetnék elő az első emberes Mars-expedíciókat, amelyek a 2020-as-2030-as években remélhetők. Távolabbi célok a Mars kolonizálása, majd terraformálása. Indítási ablakok[szerkesztés] A jelenlegi technikai színvonalon csak az úgynevezett indítási ablakokban vagyunk képesek gazdaságosan eljuttatni szondáinkat a Marshoz. Amikor a Föld és a Mars relatív helyzete éppen előnyös a legkisebb fogyasztású Hohmann-pályához. Az indítási ablakok 2,135 évenként, vagyis 26 hónaponként követik egymást. Indítási ablakok a Mars felé 1996-tól: 1996. november-december 1998. december-1999. január 2001. április 2003. június-július 2005. augusztus 2007. október 2009. december 2013. november - MAVEN, Mars Orbiter Mission 2016. január-április - ExoMars 2018. május–június - InSight 2020. július-szeptember - ExoMars rover, Mars 2020, Mars Hope, 2020-as kínai Mars küldetés, Mars Orbiter Mission 2 (MOM-2) Lásd még[szerkesztés] Élet a Marson További információk[szerkesztés] Magyar oldalak[szerkesztés] A Mars meghódítása (1. rész): Nagy elődeink A Mars meghódítása (2. rész): Az első űrszondák A Mars meghódítása (3. rész): 1969 és 1971 – kilenc űrszonda A Mars meghódítása (4. rész): A szovjetek kiszállnak a Mars-versenyből A Mars meghódítása (5. rész): A pech-széria folytatódik… A Mars meghódítása (6. rész): Két siker, négy kudarc Az USA és Oroszország közösen a Marsra (1. rész) – Az emberes expedícióról Az USA és Oroszország közösen a Marsra (2. rész) – Egy meg nem valósult együttműködés Az USA és Oroszország közösen a Marsra (3. rész) – A Mars Together program A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (1. rész) A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (2. rész) A Marsi élet lehetőségei Külföldi oldalak[szerkesztés] Lábjegyzetek[szerkesztés] ↑ Élet és Tudomány 1996/35 ↑ Élet és Tudomány 1997/5, A tudomány világa ↑ http://www.maxisciences.com/rover-curiosity/curiosity-l-039-atmosphere-martien-a-change-depuis-la-formation-de-la-planete_art27395.html Sablon:Marsszondam v szMarskutató űrszondákElrepülő szondák Mariner–4 · Mariner–6 · Mariner–7 · Marsz–4 · Marsz–7 Keringő szondák Marsz–2 · Marsz–3 · Mariner–9 · Marsz–5 · Viking–1 · Viking–2 · Fobosz-2 · Mars Global Surveyor · Mars Odyssey · Mars Express · Mars Reconnaissance Orbiter Leszálló szondák és roverek Marsz–2 · Marsz–3 · Marsz–6 · Viking–1 · Viking–2 · Mars Pathfinder · MER-A Spirit · MER-B Opportunity · Phoenix · Mars Science Laboratory · InSight Tervezett Mars-szondák Fobosz-Grunt · Mars Telecommunications Orbiter · Beagle 3 · ExoMars · Astrobiology Field Laboratory Mars-kutatás · Emberes Mars-expedíció · Élet a Marson Nemzetközi katalógusok BNF: cb12357917w Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap A lap eredeti címe: „?title=Mars-kutatás&oldid=20230250” Kategória: PlanetológiaMarsRejtett kategória: Wikipédia-szócikkek BNF azonosítóval


Machina-Deus belli juvante-Deo fides-Bona viret nuntium virtus coram omnes-ad http://www.salutamus.hiszpania-czytamy.com.pl
robert tomylee talerz kungfu panda
pudelek kungfu panda tomylee tomylee talerz
koala
torba
talerz
pilka
topor
granat
pieczywo
bamboo
likier
talerz
penguin
pilka
Tim posłusznie odmaszerował do kuchni. Matka przyłożyła
Andy krzywi się boleśnie i siada na moim łóżku.
zaryzykowałabym stwierdzenie, że przynajmniej jedna
Lokaj otworzył dach i okrył jej nogi pledem. Kiedy usiadł na koźle, książę ujął jej rękę. Zupełnie się tego nie spodziewała i zaczęła drżeć, a jemu wydawało się, że trzyma małego ptaszka lub motylka. Zastanawiał się, dlaczego wywołuje w nim tyle emocji. Nigdy tak delikatnie nie obchodził się z żadną kobietą, ale też żadna nie postępowała z nim w ten sposób. Una nie uciekała się do kobiecych sztuczek i nie robiła najmniejszego wysiłku, żeby podniecać go fizycznie. W jej spojrzeniu widział tyle zaufania i szczerego podziwu, że zaczął się zastanawiać, czy coś jeszcze do niego czuje. Gdyby chodziło o inną kobietę, odgadłby od razu, czy to miłość, czy tylko fizyczne pożądanie.
– Więc jesteś księżniczką? – upewniła się Calliope.
- Zamknęliśmy kasyno - poinformował go Caine.
Wzruszyłam ramionami, ale Max wiedział już, do czego to zmierza.
ostrzegał ją rozsądek. Za niecałe cztery dni książę
bliźnięta – a potem wrócę autobusem do domu. Jestem zmęczona.
„Jedno muszę mu przyznać - powiedział sobie. - Zawsze udaje mu się mnie zaskoczyć".
Niech to szlag.
niemiła? I do tej pory cię to gryzie? – Ściąga brwi, jakby miał za mało danych, by
- O! Dlaczego on nie może wyręczyć cię w pracy?
– A potem zaciągam zasłonę. Koniec dyskusji.
pomorskiepomorskieswietokrzyskie
palma likier orka pudelek penguin
granat
robert
palma
majka
ciasteczko
likier
lapma
pilka
podlaskiewielkopolskiekujawskopomorskiemalopolskielubelskiepodkarpackiepodkarpackie
penguin kungfu panda pieczywo topor lapma motor
talerz panda granat pudelek talerz
wyjął z niej butelkę szampana.
-Pewnie byłeś wstrząśnięty, kiedy wreszcie poznałeś prawdę.
przecież po zapadnięciu zmroku mogło być jeszcze zimniej.
ruchem zarzuciła ramię na szyję Paula i ostentacyjnie pocałowała go w policzek.
siedzą w domu. – Przyciągnął ją do siebie i przytulił. – Zaraz wrócę.
– Nie, nie, niczym nie musi się pan rewanżować. Na chwilę zamilkł, ale
mógł przestać myśleć o Ewie James. We wnętrzu samochodu wciąż unosił się
wiem, że kochałeś. Czyżbyś był jedną z tych osób, które potrafią pokochać tylko
Dopiero teraz spostrzegła kartkę na poduszce. Z uśmiechem sięgnęła po
– Omal nie zgubiłem czegoś cennego. Ciebie.
Prawie nic nie mówiła... Ja przypominałem jej dzieciństwo, dawno zapomniane chwile
W pokoju zapanowała napięta atmosfera. Jack i Sam
że jego tak zwane naukowe teorie są czczymi wymysłami. Drogo zapłaci mi jeszcze za
– Tak sądzisz? – padła chłodna, beznamiętna odpowiedź. Nie mogła
pilka
siata
majka
panda
panda
bamboo
koala
talerz
tomylee
siata
topor siata pudelek
podlaskiewielkopolskiewarminskomazurskiewielkopolskiemalopolskie